Semmi se fontosabb ma, mint olyan ideákat gondolni, amik hatásossá tudnak válni. Mert az Új meg akar jelenni a világban. Minden idea lehetőséget és erőt hordoz magában, ami meg akar valósulni, vagyis: él. Ennek az életnek a forrása bennünk van. Ott, ahol a Logosz él, és a Szó szól.

Christine Gruwez filozófiát, klasszika-filológiát, nyelvészetet és iranisztikát tanult a Löweni Egyetemen, Belgiumban. Ezt követően Waldorf tanár, valamint docens a Tanárképzési Főiskolán Antwerpenben és a Thomas More Főiskolán. Számos kutató út és szeminárium, mindenekelőtt a Közel- és Közép-Keleten. Fő kutatási témái: a jelenkor kihívásai, a történelmi manicheizmus, és a Mani-Intenció jelentősége a jövőben. Számos cikk és könyv szerzője, többek között: Zeitgenosse werden (Kortárssá válni), Futurum Verlag 2007. Die Wunde und das Recht auf Verletzlichkeit (A seb és a sebezhetőségre való jog), Urachaus 2023.

Martin Buber ír az ember és a világ ÉN-TE viszonyáról. Ha így nézzük, akkor a világ (a világunk) csak látszólag „anyagi” dolgok világa. Egyrészt, a világ azért érthető teljesen sokszínűségében, mert mondásból áll, valaki mondta vagy mondja a világ dolgait. Másrészt minden mondás mögött, és ezért mind a mögött is, amit dolognak látunk, van egy beszélő. Ezért a világot, mint minden világot, a Logosz világaként ismerhetjük fel. Mit jelentene, ha úgy élnénk, hogy személyesen megtapasztaljuk ezt a Logosz világot?

Dr. Michael Lipson pszichoterápiás magánpraxist folytat Great Barringtonban, Massachusetts-ben. Összehasonlító nyelvészetet tanult a Harvard és Yale egyetemen, de – miután 1980-ban találkozott Teréz Anyával és Georg Kühlewinddel – a szociális munkának szentelte figyelmét. Lefordította angolra Georg Kühlewind számos könyvét, valamint R. Steiner Philosophie der Freiheit c. könyvét is. Számos meditációs csoportot vezet Amerikában és Európában. Több könyv szerzője, többek között: The Stairway of Surprise (A csodálkozás lépcsői), Group Meditation (csoportos meditáció) és BE: An Alphabet of Astonishment (LENNI: A csodálkozás ábécéje).

A cím Dantére utal, aki az Isteni színjáték első énekében „sötét erdőhöz” hasonlítja az állapotot, amibe az útját vesztett ember kerül. Nem Dante az egyetlen, akivel ez megtörtént. Ki lehet-e jutni a „sötét erdőből”, és ha igen, hogyan?

Dr. Fenyő Ervin 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán. 1981-ban kapott diplomát magyar nyelv és irodalomból az ELTE-n. A doktorátust a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyerte el. Számos iskolában tanított, többek között a különböző Waldorf-képzéseken. Sok évtizede foglalkozik tudati gyakorlatokkal. Magáról így vall: „Tevékenységeim központi témája mindig az irodalom volt. Hogyan közelítsük meg az irodalmi műveket? Hogyan jussunk el a jeltől a jelentésig? Mindig ez érdekelt.”  

Az Ótestamentum szellemtudományos megközelítése Hogyan kell az embernek beteljesíteni a teremtést?

Székely István az Anthropozófiai Pedagógiai Műhely, a svájci, Dornach-i székhelyű Akademie für Anthroposophische Pädagogik magyarországi partnerintézetének főállású tanára. Ezen kívül rendszeresen tart előadást, szemináriumot a Kühlewind Kör, a vallástanárok, a Waldorf pedagógusok, óvodapedagógusok, illetve gyógypedagógusok meghívásának eleget téve bel- és külföldön egyaránt. Több mint húsz éve dolgozik a Genius és Kláris Kiadónak műszaki szerkesztőként és lay-out tervezőként. Ez idáig számos írása jelent meg különböző antropozófiai és Waldorf pedagógiai folyóiratban. Könyvpublikációi: Két tudás 2014, Kláris Kiadó, Budapest -- Zweierlei Wissen 2022, Edition Immanente, Berlin – Douã moduri de a şti nu nui, 2021, Editura Univers Enciclopedic, Bukarest Szabad figyelem (Freie Aufmerksamkeit), 2021, Kláris Kiadó.

„A Kühlewind Projekt!” – egy hely, ahol rendhagyó módon dolgoznak együtt fogyatékos emberekkel: „szimbiózisban”, egyenértékű partnerként. A ma már több mint 500 autista és értelmileg akadályozott személyt ellátó Szimbiózis Alapítvány G. Kühlewind aktív részvételével hozta létre szakmai koncepcióját. A szellemi alapozás megelőzte korát, az eredmény magért beszél: az ország egyik legkeresettebb intézménye lett. Hogyan is néz ki ma a „szimbiózis praktikum?” – a Kühlewind projekt negyed évszázada: múltja-, jelene- és jövője.

Jakubinyi Lászlót 1992-ben hívta meg magához G. Kühlewind. Rendszeres találkozásuk Gyuri otthonában több órás intenzív elmélyülés volt a különös viselkedésű gyerekek világának valódi megértése témakörében. Az intuíciók a gyógypedagógiai terepmunkában kipróbálásra kerültek, ezt követte a tapasztalatok elemzése és az újabb impulzusok születése. László Gyuri támogatásával Észak-Magyarországon indította be a Szimbiózis Alapítványt 1999-ben. Tíz év múlva az autista és értelmi fogyatékos fiatal felnőttek számára létrehozott központi otthonuk a Kühlewind Ház nevet kapta.

A koncert műsora:
Bach C-dúr szvit
Benjámin Britten: 3. Cselló szvit Op. 87 és J.S..

A koncert műsora Kühlewind ezen gondolatához csatlakozik:
“ A legnagyobb feladat, hogy továbbadjuk az intuíciót…” Az írott zene megszólaltatása egyszerre kell, hogy spontán előadásnak hasson és közben a legkomolyabb szerkezet lelhető fel benne, csakúgy, mint amikor egy tobozt tanulmányozunk. Mindegyik egyedi és mégis az univerzum szabályai szerint működik.

Weboldal

Előadásomban megkísérlek visszatekinteni a konferenciára – és a Kühlewind tanítványok gyakorló közösségének aktuális helyzetére. Utána megpróbálok előre tekinteni a jövőbe. „Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor… hiábavaló a ti hitetek is.” (1. Kor. 15, 13-14). Hiábavaló a hitünk? Meg tudjuk hallani a „Szent Szellem suttogását” egy új Pünkösd hajnalán?

Dr. Böszörményi László Klagenfurtban él, ahol 1992-2017-ig tanszékvezető egyetemi tanár volt a Klagenfurti Egyetem Információtechnológia Intézetében. Majdnem 30 évig volt Székely György barátja és tanítványa. Rendszeresen tart szemináriumokat és előadásokat a tudati gyakorlásról. Számos cikk, és két könyv szerzője ebben a témában: Holdvilág – Napvilág (Megtérés a tudományos gondolkodás forrásához, 2021), és Georg Kühlewind – a Logosz szolgája (2023), mindkettő Kláris Kiadó.